Egy példa - Vernyik Zénó írása alapján
forrás: https://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/24_szam/21.html
Vernyik Zénó tanulmánya részletesen mutatja be a proppi strukturalista módszert, az alábbi idézet jól mutatja, hogyan működik Propp rendszere.
"A sonkádi Egyed gazda története röviden a következő: Egyed egy éjjel kutyájának riadt ugatására ébred. Felkelve egy óriással találja magát szemben, aki éppen az ő gazdaságát fosztogatja. Miután részben lélekjelenlétének, részben a szerencsének köszönhetően megfutamítja a falánk szörnyet, nevét szárnyaira veszi a hírnév. Hanem egy napon gonosz sárkány érkezik a vidékre, s a nép Egyedet kéri fel a gonosztevő elfogására. Nehezen ugyan, de a gazda végül rááll, és miután megsebesítette a bestiát, úgy dönt, meghagyja a sárkány életét, ha az a megadott határidőre a falu népét gazdaggá teszi. Erre, természetesen, nem kerül sor, így immár a király rendeli el, hogy induljon hadjárat a gaz szörnyeteg felkutatására és legyőzésére Egyed gazda vezetésével. Ő azonban csak jogos jussa begyűjtésére indul, amit végül meg is kap, sőt a sárkányt saját szolgálatába állítja, és előbb a vidék, majd az egész királyság ura lesz, megfutamítva a király seregét.
Szembetűnő, hogy Egyed gazda két mesei ellenféllel kerül szembe, ennek alapján a történetet két részre bontom, kétmenetű meseként foglalkozom vele.[25] Az első rész expozícióval (i) indul. Ezután károkozásra kerül sor, az óriás pusztítja a jószágokat és a terményt (A3), majd Egyed gazda megtudja ezt Kormitól (B4), előkészületeket tesz (C), s elindul az óriás ellen (↑), kutyája útmutatásai, vezetése szerint (R3). Egyed a mezőn, nyílt színen csap össze ellenfelével (Б1), akit sikeresen elkerget (П6). Sonkád népe a csata helyszínére özönlik és örömmel üdvözli a hőssé vált gazdát (У), aki hazatér (↓) és egy csapásra híres, közkedvelt ember lesz (T4), s ebből bőségesen hasznot is húz (c3). Az első rész képlete tehát a következő:
i A3 B4 C ↑ R3 Б1 П6 У ↓ T4 c3. "